Eltelt egy újabb év, ami számomra nem az olvasás éve volt. Sok minden történt velem 2018-ban, nagyon mozgalmas év volt, sajnos nem mindig jó értelemben. 2019 még több változást fog hozni, reményeim szerint azonban sokkal jobb lesz, mint 2018 volt. Olvasásügyileg is szeretném összeszedni magamat, nagyon keveset olvastam idén, és habár alapvetően nem szoktam a számokkal foglalkozni, régen sokkal többet olvastam, és nagyon hiányzik.
Mindig is vezettem az olvasmányaimat, de igazán soha nem foglalkoztam azzal, hány könyvet olvastam el egy adott évben, ugyanis nem az számít, hanem az élmény, és az olvasmányok minősége. Most azonban határozottan azt érzem, hogy ez a mennyiség kevés, és nem azért, mert bárminek/bárkinek is meg kell felelnem, hanem azért, mert úgy érzem ez nem kielégítő, sokkal több olvasásélményre van szükségem. 2019-ben arra (többek között) arra fogok törekedni, hogy többet időt tudjak majd az olvasásra szánni. Konkrét számot nem akarok célként kitűzni, soha nem is tettem, de jó lenne az idei mennyiséget legalább megduplázni. Tekintve, hogy mi minden vár rám 2019-ben, nem tudom, ez mennyire lesz tartható, de tényleg úgy érzem, hogy több olvasásra van szükségem.
Sok könyvbe belekezdtem egyébként, amit aztán félbehagytam, pedig voltak köztük igazán jó olvasmányok is, egyszerűen csak vagy közbejött valami más, vagy rosszkor találtak meg, és nem volt kedvem vagy türelmem befejezni. Ezek mind az éjjeliszekrényemen várakoznak, hogy jövőre befejezzem őket. Egyszer megfogadtam, hogy nem fogok válogatni, hanem sorban fogom olvasni a könyveimet (a szerző vezetékneve szerint, az ABC szerint rendezem őket), de én erre képtelen vagyok, az olvasmányomnak igazodnia kell az aktuális hangulatomhoz. A Jane Eyre, a Harry Potter sorozat és a történelmi regények azok, amiket bármikor el tudok viselni, de minden máshoz nekem hangulat kell.
A felvezető után pedig jöjjenek a számok. Idén 14 könyvet olvastam el, ez összesen kb. 5198 oldal.
A legjobb olvasmányélmények az alábbiak voltak:
1. Audrey Niffenegger: A Highgate temető ikrei
2. Scott Stambach: Ivan Iszajenko láthatatlan élete
3. Joanne Harris: Kékszeműfiú
A legrosszabb olvasmányélmények az alábbiak voltak:
1. Paolo Giordano: Ezüst és fekete
2. Jodi Picoult: Apró csodák
3. Liane Moriarty: Hatalmas kis hazugságok
A blog életében is történt egy kis változás, a Blogger platformjáról a WordPress-re költöztettem, aminek több oka is volt, ezekbe újabban sem szeretnék bemenni, de nem bántam meg, hogy így döntöttem. A reklámok egy kicsit zavaróak (ingyenes csomagban vagyok, nem fizettem elő), de egyébként megszoktam és megszerettem a felületet. Eleinte nagyon gyakran (volt, hogy heti több alkalommal is) változtattam a sablont, és elképzelhető, hogy a jövőben még fogom is. Egyelőre nincs időm komolyabban foglalkozni vele, de még mindig nem érzem úgy, hogy ez az arculat igazán én lennék, és hogy tökéletesen passzolna a bloghoz.
A bejegyzések közül az alábbiak voltak a legolvasottabbak:
1. Almási Kitti: Irigység, kibeszélés, rosszindulat
2. Liane Moriarty: Hatalmas kis hazugságok
3. Cynthia Swanson: Nővérek könyvesboltja
Jövőre át fogom menteni a régi blogról a többi értékelésemet is, mellette természetesen sorban fognak majd felkerülni az újak is a friss olvasásélményeimről. Egyéb terveim nincsenek, egyedül csak az, hogy sok jó könyvet olvassak 2019-ben (is). Mert habár nem olvastam sokat, a nagy része szerencsére nagyon pozitív élmény volt, ami sokat számít a kis szám ellenére is.
Mindenkinek sikerekben, egészségben és jó olvasmányélményekben gazdag boldog új évet kívánok!