Szabó Magda: Régimódi történet

Régimódi történet Fülszöveg
Rickl Mária, a gazdag debreceni kalmárlány beleszeret a sárréti nagybirtokos-família fiába, Jablonczay Kálmánba. Családja óvja a kártyás és szoknyavadász hírében álló fiatalembertől, de az önfejű lány nem hallgat az okos szóra. A házasság katasztrofális véget ér, a birtokot dobra verik, a megkeseredett Rickl Mária gyermekeivel és a vagyon megmentett maradékával visszaköltözik a debreceni házba. Minden reményét egyetlen fiába, Juniorba helyezi, aki azonban apjára üt. Ahelyett, hogy keresné, csak szórja a pénzt, és amikor megnősül, felesége hozományát is rövid idő alatt elherdálja. A kalmárlánynak most már unokájáról is gondoskodnia kell – így kerül a Kismester utcai házba Jablonczay Lenke…

Szabó Magda rokonok elbeszéléséből, anyakönyvi kivonatokból, naplójegyzetekből, levéltári dokumentumokból, háztartási könyvekből szedegeti össze a múlt mozaikdarabkáit, hogy megírja édesanyja, az élő szülők mellett árván felnevelkedett Jablonczay Lenke élettörténetét, az Anselmus és Jablonczay família több nemzedékének krónikáját, a kiegyezés korától az első világháborúba torkolló Ferenc József-i időkig ívelő nagy magyar családregényt. Ezt a különleges műfajú, egyszerre drámai és költői, sodró lendületű művet, amely Az ajtó mellett az írónő legnépszerűbb könyve, s amelyből a színpadi feldolgozás mellett nagy sikerű film is készült.

Szabó Magda könyveiről mindig olyan nehéz írnom, mert annyira különleges, szinte már földöntúli az az élmény, amit ad, hogy nagy kihívás szavakba önteni mindazt, amit a könyvei olvasása közben érzek. A Régimódi történet egy monumentális családregény, egy letűnt korszak, és egy már nem élő generáció krónikája, valóban régimódi, de nem pejoratív értelemben. A múlt század nosztalgikus bája keveredik megtört sorsok keserédes történetével, és miközben olvastam, arra gondoltam, hogy ez akár egy mai, XXI. századi családról is szólhatna, aztán rájöttem, hogy mégsem. Ma már nem élnek a XIX. század végi, és a XX. század eleji szokások, nincsenek Rickl Máriák, sem Jablonczay Lenkék, és sajnos nem születnek Szabó Magdák. Nem divat udvarolni, nem létezik szigorúan vett illemkódex, nem kelt senkiben megbotránkozást a házasság előtti nemi élet, nem számít, hogy a házastársak eltérő vallásúak, vagy hogy különböző társadalmi rétegből származnak. És ezek a momentumok létfontosságúak az akkori kor szereplőinek, hiszen az életüket meghatározzák a társadalmi lét szigorú szabályai.

A könyvet végig belengi egyfajta sajátságos, édesbús hangulat, de ez adja az eszenciáját. Fájdalmas nézni, hogy boldog sorsok hogyan válnak gyászos kimenetelűvé, hogy az egykor oly boldog és szerelmes Rickl Mária hogyan válik már-már kőszívű asszonnyá, hogy a gondtalan, vidám Gacsáry-Jablonczay szerelem hogy megy tönkre, és rántja magával a mélybe megannyi, a közös frigyből származó gyermek sorsát, hogy hogyan lesz árva valaki, akinek számtalan rokona van, mégis egyedül áll a világban. Igen, ez lehetne egy mai történet is, de mégsem. Mert mindehhez társul egy régmúlt korszak, és olyan keretet ad a szereplők mindennapjainak, ami miatt az életük teljesen más irányt vett, mintha a jelenkorban játszódna.

Szabó Magda csodálatos mesélő, a már jól ismert, aprólékossággal számol be mindenről, teszi ezt kellő érzelmi nexussal, mégis igyekszik nagyon tényszerű maradni. Ez néha nem sikerül, de nem is baj, nem is Szabó Magda lenne, ha nem rántana teljesen magával. Kevés olyan író akad a világon, aki olyan páratlan érzékletességgel képes átadni a legárnyaltabb emberi érzelmeket, mint ő, és aki annyira belelátna mások lelkébe.

A történet során sokszor megemlítette, hogy mennyi kutatómunka áll a regény mögött, és nem csodálkoznék rajta, ha több idő telt volna neki minden anyagot összegyűjteni, mint megírni a könyvet, ugyanis, ahogyan már említettem, rendkívül grandiózus és minden apró részletre kiterjedően ismerhetjük meg a Jablonczayak életét. Ma már azért sem születhetnének ilyen alkotások, mert nem vezetnek olyan mélyreható és alapos naplókat és vendégkönyveket, mint az 1800-as, 1900-as években. Ráadásul a levelezés sem divat már, a lebutított, rövid üzenetváltások korát éljük. Akkoriban pedig olyan hosszan és gyakran váltottak egymással levelet a kisasszonyok, hogy volt mi alapján rekonstruálni a történteket.

Tekintve, hogy a Régimódi történet megtörtént események alapján került megírásra, nem lehet olyan szempontból elemezni a szereplőket, hogy mennyire valósághűek, viszont ők is, ahogyan a nem élő, könyvbéli karakterek is nagyon sokszínűek. Nekem Rickl Mária állhatatos, következetes jelleme nőtt rendkívüli módon a szívemhez. Nem volt szép, ahogyan Kislenkével bánt gyermekkorában, csak azért, mert ő a gyűlölt, feslett, erkölcstelen Gacsáry Emma gyermeke volt, de később nagyon megszerette és megenyhült irányában. Ettől eltekintve azonban csodáltam azt a fajta erőt benne, amivel a szétesett családját és életét próbálta összetartani. Ő volt a józanság és az ésszerűség feje a kaotikus, szétcsúszott emberi életek univerzumában.

Rendkívüli regény ez, nagyon örülök, hogy végre sort kerítettem rá, és biztos vagyok benne, hogy még számos alkalommal el fogom olvasni.