Celia Rees: Bűbájos Mary, Farkasszem (Bűbájos Mary 1-2.)

Fülszöveg
„…A látomások maguktól törtek rám, mint annak idején a nagyanyámra, de ezt a tudást nem tőle örököltem. Hanem anyámtól. Egészen másfajta képesség volt, meghaladta nagyanyámét. Éreztem, ahogy ránehezedik a vállamra, mint valami súlyos lepel…”

Egy ágytakaróba fércelve rejtőztek több mint 300 évig az a lapok, amelyekből a fenti idézet származik. Egy naplóból, melyet gondos kezek kitartó munkával rendeztek össze, hogy lapjait olvasva egy lenyűgöző és megindító történet bontakozzon ki. Marynek, egy boszorkány unokájának története.

1659 tavaszán egy hajó fut ki Southampton kikötőjéből, hogy az Újvilágba vigye a háborúk elől menekülő utasait. A fedélzeten van a 14 éves árva lány, Mary is, akinek nagyanyját boszorkánysággal vádolták meg, majd felakasztották. Mary számára az egyetlen menekülési lehetőség, ha a puritán közösség, amelyhez útja során csatlakozik, befogadja tagjai közé. Viszontagságos utazást követően a hajó megérkezik Amerikába, ahol a lány azt reméli, hogy új életet kezdhet. Rá kell döbbennie azonban, hogy a múlt elől nem könnyű elmenekülni. Az erdő mélyén élő telepeseknek hamar szemet szúr az önálló, az élet rendjéről másképp gondolkodó fiatal lány. Nem telik el sok idő, és a babonás közösség őt teszi felelőssé a körülöttük zajló, számukra megmagyarázhatatlannak tűnő eseményekért. Mary elhatározza, hogy megvédi magát a boszorkányság képzelt vádjaitól, s nem hagyja, hogy őt is ugyanarra a sorsra kárhoztassák, mint a nagyanyját.

Fülszöveg
A ​könyv egy látomás. Látomás a kitaszított Mary Newburyről, aki a hóban fekve a fagyhalált várja. Látomás egy XVII. századi nőről. Látomás egy nőről, akinek élete gyökerestől felfordul, amint letér az elfogadott normák kitaposott ösvényéről. Egy életről, tele függetlenség iránti szenvedélyes vággyal, családdal, szerelemmel és kalandokkal.

„…Nem vagyok közönséges asszony. Én pauvau vagyok. Varázslónő. Mozdulatlanul vártam. Figyeltem. Mint óriási macska a préda körül, úgy kezdett lassan keringeni körülöttem. A teste és ruhája olyan volt, mint egy férfié, ám a köpönyege, ez a rengeteg szövet, bőr- és prémdarabból összevarrt, kagyló-, réz- és vaskorongokkal kirakott lepel egészen megbűvölt. Meg-megcsörrent, miközben körbetáncolt. Felém fordított, hatalmas eltorzult arcán szem helyett két mély üreg tátongott lecsüngő, bozontos haja, mint egy holló csapzott szárnya, bőrének színe, akár a frissen kicsordult vér.”

Aki olvasta a XVII. századi Amerikában játszódó történet első részét, a Bűbájos Maryt, bizonyára sokat töprengett rajta, miként is alakulhatott Mary Newbury, a bátor és nyíltszívű fiatal lány további sorsa, miután elmenekült Beulah-ból, ahol az elvakult, babonás tömeg boszorkánysággal vádolta, s így a biztos halál várt volna rá.

A Bűbájos Mary ott ér véget, amikor Mary kétségbeesésében az erdőbe menekül, ahol nemcsak üldözői, de a kemény tél, a vadállatok és a portyázó indiánok is veszélyt jelentenek számára. A történet második, befejező részéből kiderül, hogyan menekül meg ebből a reménytelennek tűnő helyzetből, s hogyan válik különleges képességekkel bíró fiatal lányból az indiánok körében is nagy tiszteletnek örvendő varázslóvá.

Amíg az első rész fojtóan feszült légkörével bilincselte le az olvasót, a Farkasszemet eseménydús cselekménye teszi „letehetetlenné”; a sodró lendületű könyvből megtudhatjuk, milyen viszontagságokon kell keresztülmennie Marynek, míg végül megtalálja lelki békéjét.

Nagyon régen olvastam először ezt a sorozatot, és a pozitív benyomások erőteljesen megmaradtak, de a történetből sajnos sok mindenre nem emlékeztem, de másodjára is épp annyira elvarázsolt, mint első alkalommal. Kicsit féltem, hogy ki fogja-e állni az idő próbáját, mert emlékeztem rá, hogy a fogalmazásmód viszonylag egyszerű (aminek egyébként megvan az oka), de annyira bájos és elbűvölő történet, hogy ez annyira nem zavart.

A Bűbájos Mary története a XVII. századi Angliában kezdődik, és a fiatal Maryről szól, aki különleges képességekkel rendelkezik, csakúgy, mint a nagyanyja, akit boszorkányság vádja miatt megégetnek, emiatt pedig Marynek is menekülnie kell. A telepesekkel együtt elhajózik az Újvilágba, de már a hajón is elkezd keringeni a pletyka, miszerint boszorkány van közöttük, és ez megzavarja a nyugalmat, a mélyen vallásos közösség tagjai félni kezdenek, és tudjuk, hogy a félelem sokszor milyen rémtetteket szül. Amikor sikeresen kikötnek, és elkezdenek berendezkedni egy másfajta életformára, egy kicsit megnyugszanak a kedélyek, de ha egy fiatal lány a XVII. században nem csak kapál, kalácsot süt, és a hintaszékben ülve hímezget, hanem az erdőt járja, gyógynövényeket gyűjt, tud írni, sőt, még latinul is ért valamennyire, ráadásul még az indiánokkal is szóba áll (micsoda mocskos, barbár és szentségtörő dolog ez, hiszen azok mosdatlan, hitetlen, barbár vademberek), akkor hamar ráterelődik a gyanú, hogy a lelke nem olyan tiszta, mint a hófehér galambé, és szemmel kell tartani, nehogy rontást hozzon a falura, és letérjen az egyetlen helyes és jó útról.

Ez a könyv nagyon jó korrajz a korai telepesek mindennapjairól, és izgalmas történet egy különleges lányról, aki nem illik oda, ahová származása miatt tartoznia kellene. Nehéz dolga van, kevesen állnak ki érte, de azok teljes mellszélességgel, egy idő után azonban sajnos ezen emberek segítsége is kevésnek bizonyul, és kénytelen egyedül boldogulni. Bevallom, a hajóútról szóló rész untatott, nagyjából csak arról van szó, hogy mindenki ideges, és irtózatosan büdös van, de megérte ezen is átrágni magamat, az előtte lévő és az utána következő részek élvezetesek, a befejezés pedig azonnali folytatásért kiált, úgyhogy ha valaki elkezdi olvasni, azt tanácsolom, hogy legyen bekészítve a második rész is.

A történet elvileg nem kitaláció, hanem egy XVII. századból származó paplan belsejéből előkerült feljegyzések (napló) átirata, így még érdekesebb ez a történet. Csodálatos, ha ez tényleg így van, és elsőkézből, a közösség egyik kitaszított tagjának a tollából ismerhetjük meg az elsők között letelepedett új-angliaiak életét, és egy nem mindennapi lány különleges életét. Az előszó szerint az első bejegyzések valószínűleg 1659 márciusában íródtak.

Nagyon szeretem ezt a könyvet, és a második részt is, annyira örülök, hogy annak idején a kollégiumi szobatársam ajánlására én is megismerkedhettem vele, mert egyébként nem egy felkapott történet, nem jön szembe az ember lányával lépten-nyomon sem a könyvesboltokban (sőt, szerintem ott mér nem is kapni egyik részt sem), sem az interneten.

A Farkasszemben Mary története ott folytatódik, ott ahol a Bűbájos Mary abbamaradt, immár azonban csak egy fikciót olvashatunk.

Mary elhagyni kényszerül a telepesek közösségét, ugyanis boszorkánysággal vádolják, és az élete a tét. Ebben a kötetben, azonban nem csak Mary-t ismerhetjük meg, hanem Mary egyik feltételezett leszármazottját, Agnest is, aki szintén különleges képességekkel rendelkezik. Érdekes, varázslatos és kalandos módon fűződik össze kettejük sorsa, a befejezés pedig tökéletes, jobb lezárást nem is kaphatott volna ez a történet.

Mary, miután menekülnie kell, az indiánok között lel menedékre, és gyógyító lesz belőle. Az élet azonban az indiánok között sem csupa vadromantika, belharcok, az angolokkal vívott véres küzdelmek, illetve az angolok által behurcolt betegségek (főként a himlő) következtében sokan meghalnak, és a telepesek minél inkább terjeszkednek, nekik annál kevesebb életterük marad. A mindennapok kemény munkával, és sokszor rettegéssel telnek.

Míg a Bűbájos Mary-ben az új-angliaiak életét, addig a Farkasszemben az indiánokét ismerhetjük meg. Egyszerűen imádtam olvasni. Szeretem az indiánok világát, a bölcsességüket, a bensőséges kapcsolatukat a természettel, hogy inkább befelé fordulnak, nem pedig a világ zajára figyelnek. Jó volt betekintést nyerni ebbe a világba, és annyira magával ragadott, hogy amikor olvastam, én is indián akartam lenni. Ilyen az igazán jó könyv, amikor az ember bele akar költözni, magára akarja húzni, mint egy meleg, puha takarót.

Nagyon ajánlom a sorozatot mindenkinek, akit érdekel a boszorkányság témája és az indiánok világa, és szívesen olvasna egy különleges történetet egy kivételesen bátor és állhatatos lányról.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s