Margaret Atwood: MaddAddam (MaddAddam-trilógia 3.)

MaddAddamFülszöveg
A MaddAddam-trilógia befejező kötetének főszereplői Az Özönvíz évében megismert Zeb és Toby, akik a többi túlélővel együtt új életet kezdenek az elpusztult civilizáció romjain. A Guvat és Gazella központi figurája, Hóember súlyos sérüléséből lábadozik, így Tobyra hárul a feladat, hogy átvegye a próféta szerepét a táborba érkező Guvatkák között, és megpróbálja megértetni velük, miért és hogyan pusztult el a világ. A tábor lakóinak mindennapjai folyamatos küzdelemben telnek: a börtönként szolgáló gladiátorarénából kiszabadult vérszomjas bűnözők mellett a hiperintelligens hibrid disznófaj, a gömböcök is támadásra készülnek ellenük; és mindeközben megpróbálnak a Kertészek vezetőjének, Ádám Egynek is a nyomára bukkanni.

Margaret Atwood nagyszabású disztópiája a MaddAddam-trilógia. A Guvat és Gazella, valamint Az Özönvíz éve javított kiadásban jelenik meg a Jelenkor Kiadó gondozásában, a befejező kötet, a MaddAddam pedig most először olvasható magyarul.

“Margaret Atwood: MaddAddam (MaddAddam-trilógia 3.)” Tovább olvasása

Kedvencek

Januárban összeszedtem azokat a könyveket, amik az elmúlt évtizedben nagy hatással voltak rám, és ezek nagyrészt le is fedik a kedvenc könyveimet. Persze tíznél jóval több van, de több, mint ötven könyv felsorolásának nem látom értelmét, így ez a poszt nem a kedvenc könyveimről fog szólni, hanem minden más kedvencemről. Témákról, amikről szeretek olvasni, szerzőkről, akiktől szeretek olvasni és könyvsorozatokról. Alapvetően mindenevő olvasó vagyok, számomra a minőség a lényeg, egy romantikus regény is lehet jó, és egy szépirodalmi kötet is lehet pocsék, de nem szeretném magamat ismételni, ezt is kifejtettem egy kicsit bővebben a januári posztban, úgyhogy következzenek is a listák.

“Kedvencek” Tovább olvasása

E. M. Remarque: A Diadalív árnyékában

A Diadalív árnyékábanFülszöveg
Még nem vették át a szót a fegyverek, de már nyomasztóan gyülekeznek a viharfelhők Európa felett. Egymás után kebelezik be a nácik a kontinens országait, és megindul az emigránsok áradata Párizs felé, ahol még látszólag változatlanul folyik az élet. Papírok nélkül vagy útlevéllel bujkálnak ezrek és ezrek abban a reményben, hogy sikerül elmenekülniük a világváros forgatagában. Ravic doktor német koncentrációs táborból szökött át, és éli a menekültek ingatag életét. Sorsában, viszontagságaiban érzékeljük a második világháború előestéjének baljósan ellentmondásos légkörét. A menekült orvos lépteit követve bepillantást nyerünk szállodákba, kórházakba, polgári otthonokba, bisztrókba és bordélyokba, lebujokba és fényes estélyekre, vele érzünk szenvedélyes szerelmének verőfényében és poklában, szemünk előtt hömpölyög a kivilágított bulvárokon a metropolis élete: fény és árnyék, szerelem és prostitúció, becsület és aljasság, igaz emberség és ocsmány besúgás. Aztán hadüzenet és elsötétítés. 

A regény 1938-39-ben játszódik. Cselekménye izgalmas, mozgalmas, igazi humánumot és minden elnyomás, erőszak, igazságtalanság gyűlöletét árasztja. Ezért a legsikeresebb még Remarque számos népszerű műve közül is. 

A bejegyzés cselekmény leírást tartalmaz!

“E. M. Remarque: A Diadalív árnyékában” Tovább olvasása

Az elmúlt évtized legrosszabb könyvei

Ezt a bejegyzést stílusosan év elején kellett volna megírnom a többi összegző poszttal együtt, erre viszont nem került sor, azt viszont nem szerettem volna, ha teljesen elmarad. Januárban összeszedtem azokat a könyveket, amik az elmúlt évtizedben nagy hatással voltak rám, és a kedvenceimmé váltak. Szerettem volna egy listát készíteni azokról a könyvekről is, amiket egyáltalán nem szerettem, és felidegesítettek, vagy egyszerűen csak keserű szájízt hagytak maguk után. Nem volt könnyű tízet kiválasztani. A listát ez esetben is úgy szerettem volna összeállítani, hogy minden évből kiválasztok egy olvasmányt, de ez nem sikerült, volt olyan év, hogy csak egy-két friss megjelenést olvastam, én ilyen listát szerintem soha nem fogok tudni írni.

“Az elmúlt évtized legrosszabb könyvei” Tovább olvasása

Judy Blume: Are You There God? It’s Me, Margaret

Are You There God - It's Me, Margaret.Fülszöveg
Are You There God? It’s Me, Margaret. is a 1970 book by Judy Blume, typically categorized as a young adult novel, about a preteen girl in sixth grade who grew up with no religion. Margaret’s mother is Christian and her father is Jewish, and the novel explores her quest for a single religion. Margaret also confronts many other pre-teen female issues, such as buying her first bra, having her first period, coping with belted sanitary napkins (changed to adhesive sanitary pads for the 2006 edition of the book), jealousy towards another girl who has developed a womanly figure earlier than other girls, liking boys, and whether to voice her opinion if it differs from what her girlfriends seem to believe.

“Judy Blume: Are You There God? It’s Me, Margaret” Tovább olvasása

Margaret Atwood: Az özönvíz éve (MaddAddam-trilógia 2.)

Az özönvíz éveFülszöveg
A MaddAddam-trilógia második kötetének középpontjában az emberiséget elpusztító járvány és az azt megelőző évtizedek állnak, melyek története két túlélő elbeszéléséből tárul fel. Ren édesanyja kihűlt házasságából megszökött egy rejtélyes férfival, és magával vitte a lányát is; Toby pedig egy gyorsétteremláncnál volt eladó, ahonnét menekülnie kellett, miután egy jól irányzott rúgással nyilvánosan megalázta zaklató, szadista főnökét. Mindketten a Kertészek szektájában lelnek menedékre: a természetet és az életet mindenek fölött tisztelő hívek szakadatlanul készülnek a Víztelen Özönvíz elérkezésére, melynek hitük szerint egyedüli túlélői lesznek. Míg a trilógia első kötete, a Guvat és Gazella a tudomány oldaláról, Az Özönvíz éve a vallás és a hit felől teszi mérlegre a kérdést: ha az ember már teremteni is képes, mi a felelőssége a teremtett világgal szemben?

Margaret Atwood nagyszabású disztópiája a MaddAddam-trilógia. A Guvat és Gazella, valamint Az Özönvíz éve javított kiadásban jelenik meg a Jelenkor Kiadó gondozásában, a befejező kötet, a MaddAddam pedig most először olvasható magyarul.

“Margaret Atwood: Az özönvíz éve (MaddAddam-trilógia 2.)” Tovább olvasása

Lev Tolsztoj: Anna Karenina

Anna Karenina
Fülszöveg
Sok regény szól a házasságtörésről, mind közül a leghatalmasabb Tolsztoj Anna Kareniná-ja. Karenina szerelmét és megsanyargatását egy évszázad múltán is közel érezheti magához az olvasó, noha az Anna körül zsibongó nagyvilági társaság elegáns könyörtelenségének rajza immár csak híradás az elsüllyedt történelemből. „A világirodalom legnagyobb társadalmi regénye” – Thomas Mann méltatta így az Anna Kareniná-t – egyszerre volt Tolsztoj művészi búcsúja a szerelemtől és gondolati előkészülete a prófétaszerepre. Egy kötetben szinte két regény: Annáéban Tolsztoj elmondhatta mindazt, amit az érzéki rajongásról egyáltalán tudott, és amit csak művészi alakban mondhatott el, Levinében pedig megfestette önarcképét, a helyzetével erkölcsileg meghasonlott földesúrét, akinek önvizsgálatát és felismeréseit később már csak röpiratok nyelvén vagy a gondolatnak szigorúan alárendelt szépprózában tudta megfogalmazni.

A bejegyzés cselekményleírást tartalmaz!

“Lev Tolsztoj: Anna Karenina” Tovább olvasása

Érdekel #1

Egy új rovat-szerűség keretein belül listába szedtem azokat a könyveket, könyvsorozatokat, könyves programokat, amikre felfigyeltem mostanság, és amik érdekelnek. Szeretnék majd időnként hozni egy-egy ilyen gyűjtőposztot, de nem ígérem meg, hogy x időnként jelentkezni fogok vele, ezért nem is igazi rovat ez, csak szerűség.

Nem a legújabb megjelenéseket gyűjtöttem össze, azokat nem figyelem megszállottan (egészséges keretek között persze igen), és olyan sok régebbi kiadású könyv van, amit nem olvastam még, de érdekel, hogy nem is tudnék tartani egy olyan olvasási tempót, amiben minden engem érdeklő új megjelenést elolvasok. Arról nem is beszélve, hogy nálam még soha semmilyen olvasási terv vagy lista nem vált be, kizárólag az aktuális hangulatom határozza meg, hogy mit olvasok, az pedig olyan változó, mind a Hold. (Erről mindig eszembe jut a Carmina Burana kantátája: O Fortuna, velut Luna, statu variabilis…) Visszakanyarodva tehát a fő témához: következzék a nem friss könyvekből, de friss programokból összeállított válogatásom, melyet meghatározatlan időn belül és meghatározatlan időközönként ismét megírok majd.

“Érdekel #1” Tovább olvasása

Margaret Atwood: Guvat és Gazella (MaddAddam-trilógia 1.)

Guvat és GazellaFülszöveg
Az üszkös romokkal borított posztapokaliptikus, mégis furcsán paradicsomi tájban gyönyörű, tea-, krém- és mézszín emberek élik egyszerű mindennapjaikat: bogyókat, gyökereket gyűjtenek, bujkálnak a mutáns vadállatok elől, dorombolva gyógyítják egymást, nevelik gyermekeiket. Nem ismerik sem a szerelmet, sem a háborút, nincs bennük birtoklási vágy. Ők a Guvatkák, a génmódosított faj, amely túlélte az emberiséget kipusztító járványt. Csupán egyetlen ember él velük: a rejtélyes Hóember, akit vallásos rajongással vesznek körül.

Hóember magányosságában az emlékeibe menekül, így ismerjük meg a járvány előtti, tehetős Kampuszokra és a nyomortól, bűnözéstől és betegségektől sújtott plebsztelepekre szakadt világ történetét, ahol mindenki sorsa az elvtelen Konszernek és a központi biztonsági szolgálat embereinek kezében van. Ebben a könyörtelen világban határozza el Hóember gyermekkori barátja, a zseniális géntechnológus Guvat, hogy létrehozza az embernél tökéletesebb fajt. Bármi áron.

Margaret Atwood nagyszabású disztópiája a MaddAddam-trilógia. A Guvat és Gazella, valamint Az Özönvíz éve javított kiadásban jelenik meg a Jelenkor Kiadó gondozásában, a befejező kötet, a MaddAddam pedig most először olvasható magyarul.

“Margaret Atwood: Guvat és Gazella (MaddAddam-trilógia 1.)” Tovább olvasása

Philippa Gregory: A folyók asszonya (Rokonok háborúja 1.)

A folyók asszonya

Fülszöveg
Egy szenvedéllyel és legendákkal átszőtt történet Bedford hercegnéjéről, aki még az árulástól sem riadt vissza, hogy a Rózsák háborújában megnyerje a saját csatáját.

Miután Bedford hercege, Franciaország angol régense, John Lancaster feleségül veszi Jacquettát, bevezeti őt a tudomány és az alkímia rejtelmes világába. A népes udvarban az ifjú asszonynak csupán egyetlen barátja akad: a herceg pajzshordozója, Richard Woodville, aki akkor is a támasza lesz, mikor a hercegné váratlanul megözvegyül. Egymásba szeretnek, majd titokban összeházasodnak és VI. Henrik király udvarába költöznek, ahol az új királyné bizalmas barátnőjévé fogadja Jacquettát. Woodville-ék hamarosan a Lancaster-udvar életének központi szereplőivé válnak, bár Jacquetta közben érzi: Anglia népe elégedetlen, és riválisaik, a Yorkok egyre komolyabb fenyegetést jelentenek a királyi család számára. Miközben az asszony elszántan harcol a király és a királyné oldalán, ráébred, hogy lányára, Elizabethre ragyogó jövő várhat: egy váratlan fordulat következtében lehetősége nyílik megszerezni számára Anglia trónját és York fehér rózsáját…

“Philippa Gregory: A folyók asszonya (Rokonok háborúja 1.)” Tovább olvasása

Honnan ered az őrület?

Ez a bejegyzés egy kicsit a könyvekről, egy kicsit a könyvekből készült adaptációkról (jelen esetben sorozatokról), leginkább pedig egy jelenségről szól. Történt egyszer, évekkel ezelőtt, hogy az egyik volt osztálytársam megkérdezte tőlem, hogy ismerem-e a Trónok harcát. Mivel sokat időztem a könyvesboltokban és a könyvtárakban, természetesen ismerős volt a cím, és – mivel órákat tudok eltölteni a könyvesboltokban fülszövegek böngészésével – nagyjából a történet is. Aztán amikor rájöttem, hogy ez a könyv eredetileg 1996-ban jelent meg először, felmerült bennem a kérdés, hogy mi történt kb. tizenöt évvel később, hogy mindenki felkapta, aztán sorozat is készült belőle, ami felrobbantotta a világot, és alig volt ember, aki ne nézte volna (jelentem, én egy részt sem láttam belőle, mindjárt be is állok a sarokba, és elszégyellem magam).

The Witcher
Photo on IMDb.com

“Honnan ered az őrület?” Tovább olvasása

Sarah Addison Allen: A barackfa titka

A barackfa titkaFülszöveg
A harmincéves Willa Jackson – egy generációkkal korábban anyagi romlásba dőlt régi, előkelő déli család sarjaként – kétes hírnévnek örvend. A Blue Ridge Madam – amit még Willa ükapja építtetett, és ami annak idején az észak-karolinai Walls of Water legpompázatosabb otthonának számított – évek óta a szerencsétlenség és a botrány jelképe. Willa megtudja, hogy volt osztálytársa – a nemesi származású Paxton Osgood – kívülbelül fel akarja újíttatni az épületet, hogy első osztályú fogadót alakítson ki belőle. Ám amikor az építkezés közben egy csontváz kerül elő a magányosan álló barackfa alól, rég eltemetett titkok kerülnek napvilágra, a városkában pedig furcsa események követik egymást. A véres rejtély minden várakozás ellenére közelebb hozza egymáshoz Willát és Paxtont, akik közösen kénytelenek szembenézni a két család szenvedéllyel és árulásokkal teli történetével, illetve kideríteni az igazságot, amely a mai napig hatással van az élők sorsára.

“Sarah Addison Allen: A barackfa titka” Tovább olvasása

Mary Ann Shaffer – Annie Barrows: Krumplihéjpite Irodalmi Társaság

Krumplihéjpite Irodalmi TársaságFülszöveg
1946 januárjában a Londonban élő Juliet Ashton levelet kap egy ismeretlen férfitól a csatorna-szigeteki Guernsey-ről. A levél írója elmeséli, miért alakították meg a második világháború alatt, a német megszállás idején a Krumplihéjpite Irodalmi Társaságot, és hogyan segítette a sziget lakóit abban, hogy átvészeljék a háborút. Így kezdődik a szívet melengető, varázslatos kisregény, melyben levélváltásokból, apránként rajzolódik ki előttünk a festői Guernsey-n élők humorral átszőtt, embert próbáló története.

“Mary Ann Shaffer – Annie Barrows: Krumplihéjpite Irodalmi Társaság” Tovább olvasása

Kazuo Ishiguro: Ne engedj el…

Ne engedj el...Fülszöveg
Különös körülmények között nevelkednek a világtól elzárt magániskola, Hailsham növendékei. Noha minden szempontból kitűnő nevelést kapnak, tanáraik mintha egyszerre tartanának tőlük és szánnák őket. A diákok megtanulják, hogy különlegesnek számítanak, és hogy kiváló egészségük megőrzése nem csupán önmaguk érdeke, hanem a társadalomé is. Ám furcsa módon a külvilágról, melyet majdan szolgálniuk kell, szinte semmit nem tudnak. S ahogy múlnak az évek, az idillinek tetsző elszigeteltségben lassan ráébrednek, hogy az egyre gyakrabban megtapasztalt félreértések, zavaró ellentmondások hátterében sötét titok bújik meg.

Az egykori diák, Kathy, harmincas évei elején idézi fel hailshami emlékeit, amikor felbukkan az életében két régi iskolai barátja, Ruth és Tommy. Miközben megújul és megerősödik barátsága Ruthszal, parázsló tinivonzalma Tommy iránt pedig szerelemmé kezd érni, az elfojtott emlékek nyugtalanítóan a felszínre törnek, s a visszatekintés felismerései következtében a barátoknak újra szembe kell nézniük a gyermekkoruk hátterében rejtőző igazsággal, mely egész életüket meghatározza. Ám a drámai őszinteségű szembesülés talán túl későn érkezik el mindhármójuk számára, kapcsolatuk szövevényének szálait már nem bogozhatja szét megnyugtatóan.

A Napok romjai szerzőjének megtévesztő egyszerűséggel kibontakozó remekműve rendkívüli érzékenységgel tárja elénk a remény és az elfogadás, beletörődés időtlen drámáját. A visszafogott nyelvezet csalóka látszata mögött páratlan érzelmi mélység rejlik, melyet kiaknázva Ishiguro merészen újszerű megközelítésben vizsgálja egy napjainkban igen aktuális társadalmi kérdés erkölcsi szempontjait.

A bejegyzés cselekményleírást tartalmaz!

“Kazuo Ishiguro: Ne engedj el…” Tovább olvasása

Margaret Atwood: Testamentumok (A szolgálólány meséje 2.)

TestamentumokFülszöveg
A szolgálólány meséjének zseniális folytatásában az ünnepelt kanadai író, Margaret Atwood választ ad azokra a kérdésekre, amelyek évtizedek óta gyötrik az olvasókat. Mikor a teherautó ajtaja rácsapódott Fredé jövőjére A szolgálólány meséjében, az olvasók nem tudhatták, mi vár rá – szabadság, börtön vagy halál. Margaret Atwood új regénye – három gileadi nő elbeszélésére alapozva – tizenöt évvel azután veszi fel a történet fonalát, hogy Fredé belépett az ismeretlenbe…
A regény még megjelenése előtt felkerült a Booker-díj hosszúlistájára, ahol a szerző már hatodszorra szerepel, és 2000-ben el is nyerte a díjat A vak bérgyilkossal. A zsűri elnöke, Peter Florence azt nyilatkozta a Testamentumokról: “A spoilerezés elkerülése és a kegyetlen titoktartási egyezmény miatt nem árulhatom el, ki, hogyan, miért, sőt azt sem, hol. Csak annyit mondhatok: rémisztő és lélegzetelállító könyv.”

A bejegyzés cselekményleírást tartalmaz!

“Margaret Atwood: Testamentumok (A szolgálólány meséje 2.)” Tovább olvasása