Pan-dji: Vádirat

vádirat

Fülszöveg
El sem tudjuk képzelni azt a léleknyomorító légkört, amelyben egy férfi a haldokló édesanyjához akar utazni a szülőfalujába, s bár nincs utazási engedélye, komoly veszélyt vállalva mégis felszáll a vonatra. Az ülések alatt, a csomagok között rejtőzik, de a katonai rendészek elkapják, és kényszermunkára ítélik. Vagy azt, amikor egy anya, mivel beteg gyerekét zavarja a fény, az ötödik emeleti lakásban behúzza a sötétítőfüggönyt – ami azonban tilos, mert úgy nem látható az ablakon át a Nagy Vezér téren álló képmása. Az asszonyt azonnal megvádolják, hogy biztosan ellenséges kémeknek akar így jelezni… Az Észak-Koreáról szóló hírekben jószerével csak a nukleáris és rakétakísérlete, illetve a kommunista dinasztia éppen uralkodó diktátorának megdöbbentő kinyilatkoztatásai, fenyegetései szerepelnek. Az emberekről, akik ebben a totalitárius rezsimben kénytelenek élni, szinte semmit nem tudunk. Pan-dji elbeszélését olvasva felháborodunk, s a gyomrunk a görcsbe rándul: hogyan lehetséges, hogy a 21. században ilyen élet jut osztályrészül egy egész népnek, huszonhétmillió embertársnak? A Vádirat szerzője ma is Észak-Koreában él. Már azzal is az életét kockáztatta, hogy papírra vetette ezeket a történeteket, s hozzá hasonlóan azok a bátor emberek is veszélybe sodorták magukat, akik segítetettk kijuttatni az országból ezt a különleges, megrázó erejű kéziratot.

Continue reading “Pan-dji: Vádirat”

Reklámok

Jeffrey Eugenides: Öngyilkos szüzek

Öngyilkos szüzekFülszöveg
A legfiatalabb lánytestvér, a tizenhárom éves Cecilia volt az első.

“Sztoikus nyugalommal vágta fel az ereit fürdés közben. Amikor rátaláltak, a rózsaszín vízen lebegett, sárga volt a szeme, akár egy megszállottnak, s kicsi testéből érett nő illata szállt fel.” 

Öt lánytestvér, öt rejtélyes, megmagyarázhatatlan öngyilkosság. Pedig a lányok szépek voltak, és még annyi minden állt előttük. Miért pazarolták el feleslegesen az életüket? Miért választották az élet helyett a halált? Mi volt az igazi ok? Korszellem? Predesztináció? A szigorú szülők, akik mindenben a fertőzést látva az egészségeset is elpusztították? A szerző feszült légkörű regényében a lélek sötét zugai tárulnak az olvasó elé, elfojtott vágyak, eltorzult emberi viszonyok, melyek tragédiát szülnek. A 70-es évek amerikai kisvárosában játszódó történet egyszerre hátborzongató, kísérteties, humoros, lebilincselő és összességében mélyen emberi.

Az Egy test, egy lélek szerzője ezúttal is bizarr témához nyúl, amiről lenyűgöző természetességgel ír. A regényből film is készült Sofia Coppola rendezésében, amelyet elismeréssel fogadtak a cannes-i filmfesztiválon.

Continue reading “Jeffrey Eugenides: Öngyilkos szüzek”

Philippa Gregory: A másik királynő (Tudorok 9.)

A másik királynőFülszöveg
Stuart Mária, a skótok királynője bízva unokatestvére, I. Erzsébet jóindulatában, 1568-ban Angliába menekül a skótok felkelése elől. Ám a meleg fogadtatásra számító Mária hamarosan házi őrizetben találja magát a legfőbb angol lord, George Talbot Shrewsbury grófja és annak friss arája, Bess grófné foglyaként. Az angol pár örömmel vállalja a másik királynő őrizetét, annak reményében, hogy a Tudorok királysága alatt sok hasznuk származik majd ebből. Amint azonban Mária átlépi a küszöbüket, életük veszélyes fordulatot vesz. Megdöbbenve veszik észre, hogy otthonuk az Erzsébet királynő elleni összeesküvések központjává válik, ahol titkos levelek százai jönnek-mennek, kémek rejtőznek még a spanyolfalak mögött is, s hirtelen az egész keresztény világ figyelme illusztris vendégük – vagyis inkább foglyuk – felé fordul. Erzsébet tanácsadója, a saját kémhálózatára támaszkodó William Cecil ördögi elszántsággal veszi kezébe az irányítást és számol le mindazokkal, akik királynője és a protestáns elvei ellen zúgolódnak, miközben Mária saját életét sem félve küzd a szabadságáért, a trónjaiért és az evilági és túlvilági rendben elfoglalt helyéért. S hogy a félelem, a bánat és a bosszú, keserű évek kinek hoznak végül hasznot, és kinek kell a vérpdon bűnhődnie valós vagy állítólagos bűneiért, arra Philippa Gregory lebilincselően izgalmas történetmeséléséből derül fény.

Continue reading “Philippa Gregory: A másik királynő (Tudorok 9.)”

Kavagucsi Tosikadzu: Mielőtt a kávé kihűl

mielőtt a kávé kihűlFülszöveg
A Funiculi Funicula kávézó legendája. Azt beszélik, hogy aki ennek a kávézónak egy bizonyos székére ráül, időutazásra indulhat. Kívánság szerint a múltba vagy a jövőbe repítheti egy különleges kannából szertartásosan kitöltött kávé. Csakhogy az időutazónak néhány szigorú szabályt tiszteletben kell tartania:
1. Az időutazás során csak azokkal az emberekkel találkozhat, akik már jártak a kávézóban.
2. Bármit tesz is “odaát”, a jelent nem változtathatja meg.
3. A kérdéses széken általában ül valaki, de néha elhagyja a helyét. Csak ilyenkor lehet elfoglalni azt a széket.
4. Az időutazás közben nem lehet felállni, vagy átülni máshova.
5. Az utazás akkor kezdődik, amikor kitöltik a kávéját, és akkor végződik, amikor kiürül a csésze. De meg kell innia a kávét, mielőtt kihűl.

Ez még közel sem az összes szabály. Az emberek mégis késztetést éreznek rá, hogy ellátogassanak a Funiculi Funiculába, és kikérjék a hétköznapinak cseppet sem mondható feketéjüket. Közülük most négy nő szívmelengető történetét ismerheti meg olvasó. Ön betérne egy feketére, ha tudná, hol van ez a hely?

Continue reading “Kavagucsi Tosikadzu: Mielőtt a kávé kihűl”

Philippa Gregory: A szűz királynő szeretője (Tudorok 7.)

A szűz királynő szeretőjeFülszöveg
A másik Boleyn lány, A Boleyn örökség és A királynő bolondja szenvedélyes történetei után Philippa Gregory tovább lép a történelmi időben. 1558 őszén Anglia szerte harangok hirdetik, hogy Erzsébet királynő lett. Csak egyetlen asszony hallgatja e hírt rémülettel: Amy Dudley tudja, hogy férje, Sir Robert Erzsébet trónra lépésével visszatér a ragyogó Tudor-udvarba, a harangok diadalittas zúgása a férfit ismét a hatalomba – és egy érzéki, fiatal királynő mellé – hívja. Dudley a lehetetlent tervezi: félreállítani szerető hitvesét, hogy Erzsébetet feleségül vehesse.

Continue reading “Philippa Gregory: A szűz királynő szeretője (Tudorok 7.)”