A könyvhalmozás pszichológiája

Ezt a posztot legalább két éve tervezem már megírni, de amikor van időm a bloggal foglalkozni, inkább könyvértékeléseket írok, mindig szörnyen el vagyok maradva velük. Nagy revelációkat nem fogok megfogalmazni, de kicsit szerettem volna foglalkozni a könyvhalmozás/vásárlás/gyűjtögetés kérdésével.

“A könyvhalmozás pszichológiája” Tovább olvasása

Guillermo del Toro – Daniel Kraus: A víz érintése

Fülszöveg
Richard Strickland egy küldetéssel van megbízva, a Dél-Amerikai esőerdők sűrűjében kell megtalálni egy titokzatos „Lényt”, amiről a helyi törzsek legendái és mondái is rettegéssel beszélnek. Strickland missziója nem egyszerű és nem veszélytelen. Kitartó erőfeszítések árán rátalálnak a dzsungel mélyén a „Teremtményre”, amit korábban még elképzelni sem tudtak.

A kétéltű lényt a baltimore-i Occam Űrkutató Központba szállítják, ahol kísérleteknek vetik alá. Ekkor a történet nem várt fordulatot vesz. A lény és az intézet egyik női alkalmazottja között romantikus szerelem bontakozik ki. Furcsa kettősük románcát még inkább megnehezíti, hogy Elisa némasága miatt jelnyelven tudnak kommunikálni.

Számtalan akció követi egymást, és ahogy a nem mindennapi történet szálai bonyolódnak, azt vesszük észre, hogy annyira szívünkbe zártuk az Amazonas mélyéről származó földöntúli élőlényt, hogy az ő sorsáért izgulunk.

A Guillermo del Toro és Daniel Kraus története alapján készült film 2018 januárjában hét jelölést követően két Golden Globe-díjat kapott.

“Guillermo del Toro – Daniel Kraus: A víz érintése” Tovább olvasása

Anthony Burgess: Gépnarancs

Fülszöveg
Ezt az antiutópista történetet egy tizenéves bandavezér, a jókedvvel kegyetlenkedő, ugyanakkor igen éles elméjű és a klasszikus zene iránt rajongó Alex mondja el, a maga egyéni, orosz eredetű szavakkal megtűzdelt szlengjén. Az ő egyszerre taszító és vonzó személyiségén keresztül kapunk képet az alattvalóira gondolattalan, gépies konformitást kényszerítő Államról.

Anthony Burgessnek (1917-1993), akit “Egy tenyér ha csattan” és “Beteg a doktor” című regényei alapján is ismerhet a magyar olvasó, leghíresebb műve a “Gépnarancs”. 1962-ben látott napvilágot, s azóta mit sem veszített aktualitásából. Nemcsak mert cselekménye a pontosan meg nem határozott jövőben játszódik, hanem mert Burgess írói képzelete és nyelvteremtő zsenialitása a napi politikánál is, a múló irodalmi divatoknál is időtállóbb.

A bejegyzés cselekményleírást tartalmaz!

“Anthony Burgess: Gépnarancs” Tovább olvasása

Walter Tevis: A vezércsel

Fülszöveg
Beth Harmon csendes, morózus és első pillantásra jelentéktelen nyolcéves kislány, akit édesanyja halála után árvaházba küldenek. Legfőbb társasága egy másik árva, és a gyermekotthon gondnoka, aki sakkozni tanítja. A sakk szép lassan Beth életének értelmévé válik.
Idővel a fiatal tehetség a nyugtatókhoz és az alkoholhoz nyúl, hogy elmenekülhessen a valóság elől. De a sakkpartik során kiélesednek az érzékei, tisztán gondolkodik, és úgy érzi, hogy talán visszanyerheti az irányítást. Tizenhat éves lányként a hidegháborús években már az USA nyílt bajnokságán küzd a győzelemért. Azonban, miközben szakmai képességei egyre fejlődnek, a tét is növekszik, egyre félelmetesebbnek tűnik számára az elszigeteltsége, és egyre csábítóbbá válik a menekülés gondolata.


És eljön az a pillanat, amikor a világ legjobb játékosával kell megküzdenie a Szovjetunióban. Képes lesz-e nyerni, vagy végül függőségei áldozatává válik?

“Walter Tevis: A vezércsel” Tovább olvasása

Sylvia Plath: Az üvegbura

Fülszöveg
„Furcsa, fülledt nyár volt, azon a nyáron ültették villamosszékbe Rosenbergéket, és én nem tudtam, mit keresek New Yorkban.” Egy idegösszeomlás története kezdődik ezekkel a szavakkal. A tizenkilenc éves Esther Greenwoodnak Amerika tálcán kínálja a karriert: felveszik ösztöndíjjal a legjobb iskolába, majd tizenketted magával megnyeri egy divatlap pályázatát, egy hónapra New Yorkba kerül, fogadások, díszebédek, hírességek forgatagába. Csakhogy ő valami többet és tisztábbat vár a társadalomtól, mint az őtőle, és ezért nem tud beilleszkedni a nagy gépezetbe. „Bizonyára úgy illett volna, hogy én is repüljek a lelkes örömtől, mint a többi lány, de – valahogy nem voltam rá képes. Nagyon-nagyon csendesnek és üresnek éreztem magam, akár egy tornádó magja, ahogy csak sodródik kábultan a körülötte tomboló pokoli zűrzavar legközepén.” A történet: ennek a baljós hasonlatnak a kibontakozása, a betegség első tüneteitől a közönyös pszichiáter kontárul alkalmazott elektrosokkterápiáján át a hajszál híján sikeres öngyilkosságig. Végül a gyógyulás tétova stációi következnek, az életbe visszavezető út lehetőségét sejtetve – ami a valóságban tragikusan ideiglenesnek bizonyult. Mert Az üvegbura önéletrajzi mű: az újabb angol-amerikai líra talán legeredetibb tehetségének egyetlen nagyobb szabású prózai alkotása. Megjelenésének évében, 1963-ban Sylvia Plath öngyilkos lett.

“Sylvia Plath: Az üvegbura” Tovább olvasása

Marilynne Robinson: Háztartás

Fülszöveg
A Háztartás méltán szerepel minden idők legjobb regényei között. Ruth és Lucille egy idahói kisvárosban élnek szigorú nagyanyjukkal, majd, amikor ő meghal, különc nagynénjükkel, Sylvie-vel. Édesanyjuk elhagyta őket, és egy szikláról a közeli tóba kormányozta az autóját, ugyanabba a tóba, ahol korábban a lányok nagyapja is életét vesztette egy vonatbalesetben. Ruth és Lucille nemcsak a gyászt, de Sylvie sajátos gyereknevelési módszereit és csavargó életmódját is másképp dolgozza fel: míg az előbbi a kalandot látja benne, az utóbbi számára egyre kínosabbá válik a nő jelenléte, és mindent megtesz, hogy a családi köteléket elszakítva normális életet kezdjen. A Háztartás Marilynne Robinson minden érzékre ható, felejthetetlen regénye: pillanatkép két árva lányról, akiknek a felnőttkor küszöbén meg kell tanulniuk, milyen ára van annak, ha a saját útjukat akarják járni. A könyvet Szabadkai Bernadett fordította.

Marilynne Robinson Pulitzer-díjas író, esszéista 1943-ban született Idaho államban.

A bejegyzésben van egy spoileres rész, ezt megjelöltem.

“Marilynne Robinson: Háztartás” Tovább olvasása

Joanne Harris: Csokoládés barack (Csokoládé 3.)

Fülszöveg
Vianne Rocher-t egy másvilágról érkezett levél Lansquenet-be, a dél-franciaországi kisvárosba vezeti, ahol nyolc éve csokoládéboltot nyitott.
Minden képzeletet felülmúl, amit ott talál: fekete fátylas nők, fűszerek illata, borsmenta tea és a Saint-Jerôme templom karcsú, csontszínű tornya – egy ezüst félholddal a tetején… Nem csak az észak-afrikai bevándorlók hoztak nagy változásokat a kis közösség életébe. Reynaud atya, Vianne hajdani riválisa kegyvesztett lett és veszélyben az élete. Lehet, hogy csak Vianne képes megmenteni?

A bejegyzés cselekményleírást tartalmaz a sorozat előző részei vonatkozásában!

“Joanne Harris: Csokoládés barack (Csokoládé 3.)” Tovább olvasása

Tamsyn Muir: Gideon, a Kilencedik (Lezárt Sír 1.)

Fülszöveg
A ​Császárnak nekromanták kellenek.

A Kilencedik Ház halottidéző hercegnőjének pedig egy rettenthetetlen kardforgató.

Gideonnak van egy jó kardja, pár izgi szexlapja, meg a hócipője, ami megtelt már az élőholt rendek baromságaival.

A lovaglány ugyanis eddigi életét halottimádó apácák, csontvázszolgák és ősöreg szektások között töltötte, így bármire hajlandó lenne, hogy végre kiszabadulhasson a rendház szolgaságából és beállhasson a Dominicus naprendszer Császárának fényes seregébe. Úrnője és egyben gyermekkorának megkeserítője azonban csak egyetlen feltétellel hajlandó útjára engedni…

Harrowhark Nonagesimus, a Kilencedik Ház páratlan csontmágus boszorkánya rendkívüli küldetés előtt áll. A Császár valamennyi Ház örökösét halálos próbatételre szólította, amelyhez minden tudásukra, erejükre és ravaszságukra szükségük lesz. Na, meg egy-egy tehetséges lovagra. Amennyiben Harrow kiállja a próbát, a Feltámadás halhatatlan, nagyhatalmú szolgájává emelkedik, azonban, ha az ő képességei és bajnoka, Gideon pengéje kevésnek bizonyul, a Kilencedik Házra biztos pusztulás vár.

Persze, jól tudjuk, hogy a halál nem feltétlenül az út vége.

Tamsyn Muir új-zélandi írónő debütáló regénye a 2019-es év legnagyobb meglepetése lett a sci-fi- és fantasy-irodalomban, amely az összes nagyobb díj döntőjéig eljutott, majd elnyerte a Locus-díjat a legjobb első regénynek járó kategóriában, illetve az újonc szerzők számára alapított Crawford-díjat.

“Tamsyn Muir: Gideon, a Kilencedik (Lezárt Sír 1.)” Tovább olvasása

Harper Lee: Ne bántsátok a feketerigót!

Fülszöveg
Az alabamai Maycomb városában utolsó gondtalan nyarát tölti egy testvérpár, Jem és négy évvel fiatalabb húga, Jean Louis, akit mindenki csak Fürkésznek nevez. Az őket anya nélkül nevelő Finch ügyvéd megpróbál tökéletes apaként viselkedni, ám neki sem könnyű. Izzik körülötte a levegő: egy színes bőrű férfit véd a bíróságon. Ráadásul váratlan események, misztikus jelenések, nyugtalanító hírek zavarják meg a család nyugalmát. A gyerekek élete is gyökeresen megváltozik: a felnőtté válás varázslatos és fájdalmas útja immár elkerülhetetlen számukra… Harper Lee magával ragadó történetét a gyermekek szemével láttatja, és ez ad a mesének olyan hitelességet és bájt, amely méltán emelte regényét az örök klasszikusok közé. Újrafordításával a mai kor nyelvén szólal meg a napjainkban is aktuális témát feszegető mű. A felkavaró regény folytatására 55 évet kellett várni. Több mint fél évszázad után került elő egy elfeledett kézirat, melyben a Ne bántsátok a feketerigót! gyermekszereplői már felnőttként tekintenek vissza az eseményekre, és szövik tovább a történetet. A bibliai idézetre (Ézsaiás 21,6) emlékeztető Menj, állíts őrt mélyebb kontextusba helyezi a már megismert család történetét és az ellentmondásokkal terhelt korszakot ábrázoló képet.

“Harper Lee: Ne bántsátok a feketerigót!” Tovább olvasása

Margaret Atwood: Legvégül a szív

Fülszöveg
Amerikát ​romba döntötte a gazdasági válság. A munkanélküliektől és hajléktalanoktól hemzsegő rozsdaövezetekben bandák, vandálok és elmebetegek fosztogatnak. A fiatal házaspár, Stan és Charmaine azért van még életben, mert csodával határos módon megmaradt autójukban laknak, ám nemritkán így is másodperceken múlik a sorsuk. Egy nap megváltásként érkezik a hír: önkénteseket keresnek Consilience városába, a Pozitron Projektbe. A Projekt résztvevőinek rendes munka és kényelmes, tiszta otthon jár – minden második hónapban. A köztes időszakokat viszont a város és a projekt szívét jelentő Pozitron börtönben, fegyencként kell tölteniük, házukat pedig frissen szabadult váltótársaik foglalják el, akikkel szigorúan tilos érintkezniük – erről a Megfigyelés gondoskodik. Elsőre nem tűnik túl nagy áldozatnak egy rendezett életért cserébe, ám amikor Charmaine a szabályokat áthágva szenvedélyes viszonyba kezd váltótársával, nyugtalanító események láncolata veszi kezdetét, s előbb-utóbb kénytelenek feltenni a kérdést, mi zajlik valójában Consilience és a börtön falai mögött.
Margaret Atwood 2015-ben írt disztópiájában a társadalmi felelősség és a közös túlélés problémái mellett előtérbe kerülnek az egyéni lét, legfőképpen a szenvedély kérdései: meddig mehet el az a másik birtoklásában anélkül, hogy elveszítené önmagát?

„Ők maguk, a jövendő Pozitron-tervezők – igazi hősök! Úgy döntöttek, vállalják a kockázatot, az emberi természet jobbik felére apellálnak, a psziché ismeretlen területeit tárják fel. Olyanok ők, mint a régi pionírok, utat törnek, helyet csinálnak a jövőnek: a jövőnek, amely biztosabb, gazdagabb és általában véve jobb miattuk. Az utókor áhítatos tisztelettel emlékezik majd rájuk. Ez a duma. Stan még életében nem hallott ennyi marhaságot. Másfelől viszont valahogy hinni akar benne.”

“Margaret Atwood: Legvégül a szív” Tovább olvasása