Novemberben olvastam el Philippa Gregory Tudorok könyvsorozatának utolsó részét, és ebben a bejegyzésben összességében szeretném értékelni a sorozatot, ugyanis vannak az egyes kötetektől független gondolataim az írónővel és az egyes részekkel kapcsolatban.
Nem fogom újra értékelni a könyveket (legfeljebb egy-két rövid gondolat erejéig), ha valakit érdekel, hogy konkrétan az adott részről mit írtam, itt elolvashatja, ez inkább egyfajta átfogó „elemzés” lesz.
Mielőtt konkrétan rátérnék a Tudorokra, egy kis bevezetővel kezdeném, akit ez nem érdekel, görgessen lejjebb, és ugorjon a lényegre.
Fülszöveg Stuart Mária, a skótok királynője bízva unokatestvére, I. Erzsébet jóindulatában, 1568-ban Angliába menekül a skótok felkelése elől. Ám a meleg fogadtatásra számító Mária hamarosan házi őrizetben találja magát a legfőbb angol lord, George Talbot Shrewsbury grófja és annak friss arája, Bess grófné foglyaként. Az angol pár örömmel vállalja a másik királynő őrizetét, annak reményében, hogy a Tudorok királysága alatt sok hasznuk származik majd ebből. Amint azonban Mária átlépi a küszöbüket, életük veszélyes fordulatot vesz. Megdöbbenve veszik észre, hogy otthonuk az Erzsébet királynő elleni összeesküvések központjává válik, ahol titkos levelek százai jönnek-mennek, kémek rejtőznek még a spanyolfalak mögött is, s hirtelen az egész keresztény világ figyelme illusztris vendégük – vagyis inkább foglyuk – felé fordul. Erzsébet tanácsadója, a saját kémhálózatára támaszkodó William Cecil ördögi elszántsággal veszi kezébe az irányítást és számol le mindazokkal, akik királynője és a protestáns elvei ellen zúgolódnak, miközben Mária saját életét sem félve küzd a szabadságáért, a trónjaiért és az evilági és túlvilági rendben elfoglalt helyéért. S hogy a félelem, a bánat és a bosszú, keserű évek kinek hoznak végül hasznot, és kinek kell a vérpdon bűnhődnie valós vagy állítólagos bűneiért, arra Philippa Gregory lebilincselően izgalmas történetmeséléséből derül fény.
1568-at írunk, I. Erzsébet ül a trónon. Unokatestvére, Stuart Mária (aki VIII. Henrik testvérének, Tudor Margit skót királynénak az unokája) segítségért fordul hozzá, ugyanis férje, a francia trónörökös, II. Henrik halála után visszatért Skóciába, ahol azonban teljes anarchia fogadta. Új férje megölette a titkárát, majd a szeretője (Hepburn Jakab, Bothwell grófja) – a pletyka szerint Mária parancsára – megölte a férjét. Mária nem sokkal ezután hozzáment a grófhoz, majd pedig elfogták a skót lázadók.
Fülszöveg A másik Boleyn lány, A Boleyn örökség és A királynő bolondja szenvedélyes történetei után Philippa Gregory tovább lép a történelmi időben. 1558 őszén Anglia szerte harangok hirdetik, hogy Erzsébet királynő lett. Csak egyetlen asszony hallgatja e hírt rémülettel: Amy Dudley tudja, hogy férje, Sir Robert Erzsébet trónra lépésével visszatér a ragyogó Tudor-udvarba, a harangok diadalittas zúgása a férfit ismét a hatalomba – és egy érzéki, fiatal királynő mellé – hívja. Dudley a lehetetlent tervezi: félreállítani szerető hitvesét, hogy Erzsébetet feleségül vehesse.
Fülszöveg A Tudor-udvarba érkezik Hannah, az inkvizíció elől menekülő zsidó lány: kémkedni küldték Mária hercegnő, Edward király trónjának elfeledett örököse után. Hannah-nak meg kell találnia a biztonságos utat olyan időkben, amikor a lélekbelátás képessége egyenlő a boszorkánysággal, s amikor a más vallás és az igaz szerelem a halált jelentheti.
Fülszöveg Mit tehet egy asszony, ha leendő férje egy sorozatgyilkos uralkodó? Parr Katalin, a harmincesztendős asszony titkos szerelmi viszonyt folytat Thomas Seymourral, de nincs választása, amikor VIII. Henrik – aki már négy királynét eltemetett, és korban akár az apja is lehetne -, úgy dönt, hogy elveszi feleségül. Katalin független és gondolkodó nő, tudja, milyen veszélyek lesnek rá… Henrik azonban eleinte bálványozza az új arát, Katalin pedig kezd megbízni benne, miközben egyesíti a királyi családot, az udvarban létrehoz egy radikális felfogású tudóskört, és régensként még az országot is vezeti. De ő sem menthet meg minden protestánst, amikor Henrik veszedelmes tekintete a királyné felé fordul… Philippa Gregory, a királyregények királynője VIII. Henrik utolsó feleségéről írt megindító regényt; egy nőről, aki szenvedély és tudás dolgában is a férje felett állt.
Fülszöveg Ki ne emlékezne George-ra, a mohó és csapodár udvaroncra, a gyönyörű, ám becsvágyó Anna királynéra, és Maryre, a másik Boleyn lányra, aki a három testvér közül egyedüliként élte túl túl VIII. Henrik kegyetlen bosszúját? A róluk szóló történet, A másik Boleyn lány nemcsak Angliában lett az Év Romantikus Regénye, hanem világszerte nagy sikert ért el. 2008 májusától a regényből készült hollywoodi szuperprodukció a hazai mozikban is látható. Most pedig itt a történet folytatása, a Boleyn örökség. Újra VIII. Henrik udvarában vagyunk, pár év múlt csak el a sorsfordító és vallásújító események óta, s a király udvarában két újabb áldozat-jelölt tűnik fel: a német Klevei Anna és a csalárd Howard család méltó sarja, a kis fruska Katalin. Az ő elbeszélésükből ismerhetjük meg ezt a vészterhes időszakot. A regény harmadik főszereplője és narrátora a korábban sógornőjét és férjét elvesztő, számító, Jane Boleyn.
Fülszöveg A férfiereje teljében lévő VIII. Henrik szeme megakad az udvarába érkező szépséges Mary Boleynen, s a lányt is elkápráztatja a vonzó ifjú uralkodó. Csakhogy kibontakozó szenvedélyes románcuk jövője igen bizonytalan, mivel hataloméhes családja bábként kezeli Maryt. Amikor aztán a mohó és szeszélyes Henrik érdeklődése enyhülni látszik, nem is haboznak félreállítani az engedelmes lányt. Utasítják, hogy tanítsa meg a nővérét – s egyben immár legfőbb vetélytársát -, miként teheti boldoggá a királyt. Henrik képtelen ellenállni a csábításnak, beleszeret a bódítóan csinos és páratlanul eszes Boleyn Annába. Ettől kezdve Mary tehetetlenül figyeli nővére csillagának emelkedését, és be kell érje azzal, hogy ő már nem több, csupán a másik Boleyn lány. Ám megismerkedik egy férfival, aki alacsony származása ellenére szembe mer szállni a trónra áhítozó Boleyn családdal, s szabad életet és őszinte, tiszta szerelmet kínál neki, távol az udvar lelket mérgező intrikáitól. De vajon lesz-e bátorsága mindenkivel dacolva elszakadni az udvartól, még mielőtt a Boleyn család riválisai felülkerekednek a hatalmi játszmában és a lányok ellen fordulnak?
Fülszöveg Catalina, a spanyol infánsnő, akit még gyermekkorában eljegyeztek Arthur walesi herceggel, alig tizenöt évesen érkezik Angliába, a Tudorok udvarába. Az ifjú házasok kezdeti idegenkedése szenvedélyes szerelembe csap át – csakhogy történetük hamarosan szomorú fordulatot vesz. Arthur merész kívánsága azonban meghatározza hitvese további sorsát… Aragóniai Katalint úgy ismerjük, mint VIII. Henrik első feleségét, akitől a király végül nagy nehézség árán elvált, mivel az asszony nem szült neki fiúörököst. Az uralkodó ezután elvette Boleyn Annát, Katalin pedig az udvarból elűzve, magányosan töltötte utolsó éveit, bár mindvégig angol királynénak, Henrik törvényes hitvesének tekintette magát. Philippa Gregory azonban, ahogy rajongói már megszokhatták, most is szokatlan szemszögből ábrázolja a történelmet. Újabb sikerregényében nem a válás viszontagságaitól meggyötört, idősödő asszonyt ismerhetjük meg, hanem az ifjú hercegnőt, a vonzó és eszes, elszánt és állhatatos lányt, akit arra neveltek, hogy Anglia királynéja legyen, s aki addig küzd, míg meg nem szerzi azt, ami hite szerint megilleti. A romantikus történelmi regényeiről világszerte ismert szerző ezúttal is mély átéléssel rajzolja meg egy erős jellemű, céltudatos, de érző szívű nő életteli portréját.
Fülszöveg
Fülszöveg
KÜLÖN(C)VÉLEMÉNY 