Sarah Crossan: Darázsfészek

Fülszöveg
Ana és Connor három éve szeretők. Szűk hotelszobákban, zsúfolt kávézókban, rövid üzenetekben és lopott hétvégéken egy olyan világot építenek maguknak, amelyben kettejükön kívül nincsen másnak hely, és amelyből esténként más-más családhoz térnek haza.

Egy nap aztán megtörténik az elképzelhetetlen: Connort halálos baleset éri, és Ana egyedül találja magát a titkuk fogságában. Ráadásul a legrosszabb szerepben – hivatalból, hagyatéki ügyvédként pont neki kell vigaszt és megnyugvást nyújtania a gyászoló özvegynek.
Hogyan veszíthetünk el valakit, akiről a világ azt sem tudta, hogy a miénk?

Hogyan gyászolhatunk meg valamit, ha a fájdalmunkat nem beszélhetjük ki? Sarah Crossan regénye két egymás árnyékában létező házasság élveboncolása, egy volt szerető érzelemteli, ám kegyetlenül őszinte vallomása szerelemről, veszteségről, az elengedés és a megbocsátás útvesztőiről.

“Sarah Crossan: Darázsfészek” Tovább olvasása

Julia Rochester: Ház a világ peremén

Fülszöveg
A ​Ház a világ peremén, amely részint krimi, részint pszichológiai dráma, Julia Rochester sötét humorral megírt, izgalmas bemutatkozó regénye.
Tizennyolc éves voltam, amikor apám lezuhant egy szikláról. Ostoba módját választotta a halálnak.

John Venton részegen lezuhan egy devoni szikláról. Ikergyermekei, Morwenna és Corwin két külön irányba menekülnek, hogy megkezdjék felnőtt életüket. Édesanyjuk, akit a boldogtalan házasság évei csak felbőszítettek, kapva kap a víg özvegységen. Csupán a nagyapjuk talál megnyugvást a düledező családi házban, miközben egy hatalmas vászontérképre vég nélkül festi a történetüket.


Élénk színekkel megfestett térképe a hajóroncsok, elfeledett házak, szentek és ördögök miniatűr képeivel a képzelet szüleménye, helyi mítoszok és történetek gyűjteménye. De egy titkot is őriz. Amikor az ikrek vonakodva visszatérnek a házba, rájönnek, hogy apjuk hiánya is része a térkép rejtélyes vonzerejének.
A Ház a világ peremén magával ragadó mese arról, hogy a család és az otthon miként lehet egyszerre a vigasz forrása és mindent elpusztító erő. Ízekre szedve a nevetséges féligazságokat, amilyeneket minden családban rejtegetnek, felteszi azokat a kérdéseket, amelyekkel valamennyiünknek szembesülnünk kell: kik azok, akikért felelősek vagyunk, és végső soron kikhez tartozunk?

“Julia Rochester: Ház a világ peremén” Tovább olvasása

Sarah Pinborough: Ne higgy a szemének!

Fülszöveg
Ebben a könyvben semmi sem az, aminek látszik.

Louise, a fiatal titkárnő talán élete férfijával találkozik egy bárban, de a csók korainak bizonyul, különösen, miután hétfőn a munkahelyén megpillantja új főnökét, Davidet – aki persze nem más, mint a férfi a bárból. És naná, hogy felesége van.

Ami ezután történik, az minden, csak nem megjósolható. Hiába kombinál az olvasó, előbb-utóbb leesik neki, hogy ebben a szokványosnak látszó szerelmi háromszögben igazából semmi sem szokványos. És felesleges lenne arra intenünk, hogy inkább ne kedveljen meg egyetlen szereplőt sem – úgyis képtelen lesz ellenállni. Mígnem egy ponton, amikor a legjobban aggódik majd az illető sorsa miatt, ráébred: nem is őt kellett volna féltenie!
Sarah Pinborough regénye nem egy szerelmes történet, egy krimi és egy thriller szimpla keveréke.

Sokkal félelmetesebb annál. Mert Pinborough regénye elkísér. És nem hagy nyugodni.

“Sarah Pinborough: Ne higgy a szemének!” Tovább olvasása

Lev Tolsztoj: Anna Karenina

Anna Karenina
Fülszöveg
Sok regény szól a házasságtörésről, mind közül a leghatalmasabb Tolsztoj Anna Kareniná-ja. Karenina szerelmét és megsanyargatását egy évszázad múltán is közel érezheti magához az olvasó, noha az Anna körül zsibongó nagyvilági társaság elegáns könyörtelenségének rajza immár csak híradás az elsüllyedt történelemből. „A világirodalom legnagyobb társadalmi regénye” – Thomas Mann méltatta így az Anna Kareniná-t – egyszerre volt Tolsztoj művészi búcsúja a szerelemtől és gondolati előkészülete a prófétaszerepre. Egy kötetben szinte két regény: Annáéban Tolsztoj elmondhatta mindazt, amit az érzéki rajongásról egyáltalán tudott, és amit csak művészi alakban mondhatott el, Levinében pedig megfestette önarcképét, a helyzetével erkölcsileg meghasonlott földesúrét, akinek önvizsgálatát és felismeréseit később már csak röpiratok nyelvén vagy a gondolatnak szigorúan alárendelt szépprózában tudta megfogalmazni.

A bejegyzés cselekményleírást tartalmaz!

“Lev Tolsztoj: Anna Karenina” Tovább olvasása

Nathaniel Hawthorne: A skarlát betű

A skarlát betűFülszöveg
Hester Prynne-t hűtlenség vádjával elítélik. Tüzes vassal megbélyegzik, a házasságtörés jelét, a vörös A betűt égetik a bőrébe. Hester azonban emelt fővel vállalja a sorsát, és a kínzások és kiközösítés ellenére sem adja ki szerelmesének a nevét. Ám évek múlva a halottnak hitt férj visszalopózik az asszony életébe, és bosszút forralva keresi a titokzatos szeretőt. Nathaniel Hawthorne a XIX. század amerikai irodalmának talán legfontosabb alakja. Első, ám azonnal nagy hatású regénye, A skarlát betű egy házasságtörés története, melyben elemi erővel jelenik meg erkölcs és bűntudat, képmutatás és bosszúvágy, a szélsőséges korszellem és a női akarat kibékíthetetlensége.

“Nathaniel Hawthorne: A skarlát betű” Tovább olvasása

Gárdonyi Géza: Ida regénye

Ida regényeFülszöveg
A félárva, zárdában nevelkedett Idának az apja, Ó Péter borkereskedő gazdag hozománnyal, hirdetés útján keres férjet: sürgősen szabadulni akar leányától, hogy továbbra is szabados életmódjának hódolhasson. A leendő férjnek életmentő a pénz, hisz tehermentesítheti vele nővére birtokát, s jómagának is alkalma nyílik festői ambíciói megvalósítására. Az esküvő előtt Balogh Csaba és Ó Ida megfogadja egymásnak: üzleti alapú és szigorúan formális házasságukat egy esztendő múltán felbontják…

“Gárdonyi Géza: Ida regénye” Tovább olvasása

Szabó Magda: Régimódi történet

Régimódi történetFülszöveg
Rickl Mária, a gazdag debreceni kalmárlány beleszeret a sárréti nagybirtokos-família fiába, Jablonczay Kálmánba. Családja óvja a kártyás és szoknyavadász hírében álló fiatalembertől, de az önfejű lány nem hallgat az okos szóra. A házasság katasztrofális véget ér, a birtokot dobra verik, a megkeseredett Rickl Mária gyermekeivel és a vagyon megmentett maradékával visszaköltözik a debreceni házba. Minden reményét egyetlen fiába, Juniorba helyezi, aki azonban apjára üt. Ahelyett, hogy keresné, csak szórja a pénzt, és amikor megnősül, felesége hozományát is rövid idő alatt elherdálja. A kalmárlánynak most már unokájáról is gondoskodnia kell – így kerül a Kismester utcai házba Jablonczay Lenke…

Szabó Magda rokonok elbeszéléséből, anyakönyvi kivonatokból, naplójegyzetekből, levéltári dokumentumokból, háztartási könyvekből szedegeti össze a múlt mozaikdarabkáit, hogy megírja édesanyja, az élő szülők mellett árván felnevelkedett Jablonczay Lenke élettörténetét, az Anselmus és Jablonczay família több nemzedékének krónikáját, a kiegyezés korától az első világháborúba torkolló Ferenc József-i időkig ívelő nagy magyar családregényt. Ezt a különleges műfajú, egyszerre drámai és költői, sodró lendületű művet, amely Az ajtó mellett az írónő legnépszerűbb könyve, s amelyből a színpadi feldolgozás mellett nagy sikerű film is készült.

“Szabó Magda: Régimódi történet” Tovább olvasása

Vladimir Nabokov: Király, dáma, bubi

Király, dáma, bubiFülszöveg
Csupa élet, csupa pajzán mosoly, csupa érzékiség, csupa együttérzés, csupa profetikus rémület Vladimir Nabokov 1928-ban alkotott bravúros regénye. Látszólag egyszerű szerelmi háromszögről van szó: Franz, a szerény, szegény, álmodozó vidéki fiú Berlinbe költözik, és nagybátyjának Dreyernek az áruházában kap állást. A dúsgazdag Dreyer imádja a feleségét, imádja önmagát, és suta, buta unokaöccsét is kedveli – álmában sem jutna eszébe, hogy frigid felesége épp vele szűri össze a levet.

Nabokov hat éve élt Berlinben, amikor megalkotta ezt a regényét, úgy, hogy a németekről alig tudott valamit: nem voltak német barátai, ismerősei, nem olvasta az irodalmukat… S mégis, milyen hátborzongató beleérzéssel ábrázolja a weimari Németország tipikus kispolgárát, akit könnyű manipulálni, elveszti józan erkölcsi ítélőképességét, egyre jobban dehumanizálódik – s aki, mint a narrátor mondja „sokkal súlyosabb bűnöket is el fog követni.”

A szerzőnek ez a korai, s talán kevéssé ismert műve 1968-ban kelt újra életre, amikor Nabokov a fiával elkészítette az angol fordítást, alaposan átdolgozva az orosz eredetit. S ekkor lett belőle igazi remekmű: mint egy bulvárregény, ragadja magával az olvasót az egyszerű történet, s közben csillog-szikrázik a nyelv, és a figyelmes olvasó, miközben érezheti Anna Karenina és Emma Bovary szívdobbanásait a sorok között, olyan megejtően szép leírásokban gyönyörködhet, amilyenekre az egész világirodalomból talán csak Nabokov, a varázslómester képes.

“Vladimir Nabokov: Király, dáma, bubi” Tovább olvasása

Lionel Shriver: Beszélnünk kell Kevinről

Beszélnünk kell KevinrőlFülszöveg
Eva soha nem akart igazán anya lenni. Egy olyan fiú anyja semmiképpen, aki hét iskolatársát, egy menzai alkalmazottat és egy tanárt gyilkol meg két nappal a tizenhatodik születésnapja előtt. Most, két évvel a történtek után elérkezett az idő Eva számára, hogy egy ijesztően egyenes és őszinte levélsorozatban szembenézzen házassággal, karrierrel, családdal, szülőséggel és Kevin szörnyűséges tombolásával. Eva egy magával ragadó, érdekfeszítő és visszhangokat verő történetet mesél el, amely robbanásszerű, kísérteties végkifejletbe torkollik. A könyv alapján készült filmet 2012-ben mutatták be a magyar mozikban. A Beszélnünk kell Kevinről nem szolgál talpraesett magyarázatokkal arra nézve, hogy miért siklott ki az élete oly sok fehérbőrű, jómódú kamasznak, holott a történelem legpropsperálóbb országában nőttek fel. Lionel Shriver ehelyett szemügyre veszi az anyaságot, a házasságot, a családot és a karriert – és közben a kamaszkori mészárlásnak ezekből a tablóiból egy olyan ország még szörnyűbb tragédiájának a metaforáját formálja meg, ahol minden működik, ahol senki sem éhezik és ahol minden kapható, kivéve a céltudatot.

A bejegyzés cselekményleírást tartalmaz!

“Lionel Shriver: Beszélnünk kell Kevinről” Tovább olvasása

Szabó Magda: Disznótor

DisznótorFülszöveg
Hasas hófelhőkkel terhes ólomszürke ég borul a vidéki kisvárosra. Tóth János tanító családjában disznóvágás lesz, s míg a toros vacsorára készülnek, váratlan események zúzzák szét a hétköznapok nyugalmát, évtizedek óta felszín alatt lappangó ellentéteket robbantva ki. Két nap leforgása alatt két család élete fordul föl fenekestül. Két családé, amelyek mindenben különböznek egymástól, s amelyek sorsát mégis eltéphetetlenül egybefonja a huszadik század történelme. A szegénysorból származó Tóth Jánost özvegy édesanyja hihetetlen áldozatok árán taníttatta. Tóth mégis elhagyja őt és két testvérét, mert belebolondul a valaha jómódú földbirtokos Kémeryék ifjabbik lányába, Paulába. Őt nővérével és öccsével a fukar, szigorú nagymama neveli, akitől a gyerekek több verést kapnak, mint szeretetet vagy ételt. Nem csoda hát, hogy miután a gőgös Paula hozzákényszerül öccse házitanítójához, Tóth Jánoshoz, a férfinak szüntelen megvetés és megaláztatás jut osztályrészül. Vajon meddig tartható fenn egy kapcsolat, amely az egyik félnek mindent, a másiknak semmit sem jelent? A Disznótor az eltemetett titkok regénye: egyszerre sötét tónusú bűnügyi történet és megrázó, görög sorstragédia.

“Szabó Magda: Disznótor” Tovább olvasása